Fül orr gégészet Budapesten
1135 Budapest, Jász utca 33-35.
06(1)800-9333, 06(30)633-09-61
  
Metán kilégzéses vizsgálat: diagnosztikai eszköz a SIBO és egyéb emésztési zavarok felismerésére

A metán kilégzéses vizsgálat (MBT - Methane Breath Test) egy nem invazív diagnosztikai eszköz, amelyet gyakran alkalmaznak a bélrendszeri rendellenességek, különösen a kontaminált vékonybél szindróma (SIBO - Small Intestinal Bacterial Overgrowth) és más emésztési zavarok diagnosztizálására. A vizsgálat során a páciens meghatározott mennyiségű szénhidrátot fogyaszt, amelyet követően mérik a kilélegzett levegő metán- és hidrogénszintjét.

A vizsgálat alapjai

Az MBT során alkalmazott szénhidrát, például laktulóz, nem teljesen emészthető a vékonybélben, ezért eljut a vastagbélbe, ahol fermentálódik a bélbaktériumok által. Ezzel szemben a glükóz teljesen felszívódik a vékonybélben, így a glükóz kilégzéses tesztje elsősorban a vékonybél felső részén található bakteriális aktivitást méri. A laktulóz használata szélesebb képet adhat a bélben lévő fermentációs folyamatokról, míg a glükóz specifikusabb a vékonybél felső részére, ahol a glükóz felszívódása megtörténik.

Az eredményül kapott gázok, mint a hidrogén és a metán, a véráramba kerülnek, majd a tüdőn keresztül kilélegzésre kerülnek. A metán koncentrációjának mérése különösen fontos, mivel bizonyos baktériumok, például a Methanobrevibacter smithii, metánt termelnek, amely jelezheti a SIBO jelenlétét.

A vizsgálat menete

A vizsgálat előtt a páciens egy előkészítő étrendet követ, amely alacsony fermentálható szénhidrát-tartalmú ételeket tartalmaz. A vizsgálat napján a páciens egy meghatározott mennyiségű szénhidrátoldatot iszik, majd meghatározott időközönként kilélegzett levegőt fúj egy speciális készülékbe. A minták elemzése alapján megállapítható a hidrogén és metán csúcsértéke, amely segíti a diagnózis felállítását.

Az eredmények értelmezése

Az MBT során mért magas metánszintek összefüggésbe hozhatók a SIBO-val, bár önmagában a metán jelenléte nem feltétlenül jelzi a SIBO-t, mivel más tényezők is befolyásolhatják a metán termelését. Az eredmények értelmezéséhez az orvosnak figyelembe kell vennie a beteg klinikai tüneteit és kórelőzményeit is.

Metán szintet befolyásoló egyéb tényezők közé tartozik:

  1. Bélflóra összetétele: A bél mikrobiom összetétele egyénenként változik, és a metanogén baktériumok, mint a Methanobrevibacter smithii jelenléte különböző lehet. A metán termelésének mértéke attól is függ, hogy mennyi ilyen baktérium található a bélrendszerben.
  2. Diéta és étrend: Az étrend jelentős hatással van a bélbaktériumok összetételére és aktivitására. Magas rosttartalmú étrend például fokozhatja a metán termelést, mivel a rostok fermentálhatóak a vastagbél baktériumai által, beleértve a metanogén baktériumokat is.
  3. Bélmotilitás: Az egyének bélmozgása is befolyásolhatja a metán termelését. Lassú bélmotilitás esetén a tápanyagok hosszabb ideig maradnak a bélben, ami lehetőséget ad a metán termelésére. Ez különösen székrekedéses betegek esetében lehet releváns, ahol a metán termelés magasabb lehet.
  4. Fertőzések és gyulladások: Fertőzések vagy gyulladásos állapotok is befolyásolhatják a bél mikrobiom összetételét és működését, ami közvetetten hatással lehet a metán termelésére.
  5. Probiotikumok és antibiotikumok használata: A bélflórát befolyásoló kezelések, például probiotikumok vagy antibiotikumok használata, szintén módosíthatják a metán termelését a bélben.

Klinikai jelentőség és alkalmazás

A metán kilégzéses vizsgálat hasznos eszköz lehet az emésztési zavarok diagnosztizálásában, különösen akkor, ha más diagnosztikai módszerek nem nyújtanak egyértelmű eredményt. Az MBT nemcsak a SIBO diagnosztizálásában játszik szerepet, hanem segíthet más állapotok, például a fruktózintolerancia vagy a laktózintolerancia felismerésében is.

 

Feketéné Radó Barbara

dietetikus, egészségügyi tanár MSc

 

Hivatkozásjegyzék

Flourié B, Etanchaud F, Florent C, Pellier P, Bouhnik Y, Rambaud JC. Comparative study of hydrogen and methane production in the human colon using caecal and faecal homogenates. Gut. 1990 Jun;31(6):684-5. doi: 10.1136/gut.31.6.684. PMID: 2379872; PMCID: PMC1378496.

Sahakian AB, Jee SR, Pimentel M. Methane and the gastrointestinal tract. Dig Dis Sci. 2010 Aug;55(8):2135-43. doi: 10.1007/s10620-009-1012-0. Epub 2009 Oct 15. PMID: 19830557.

Rezaie A, Buresi M, Lembo A, Lin H, McCallum R, Rao S, Schmulson M, Valdovinos M, Zakko S, Pimentel M. Hydrogen and Methane-Based Breath Testing in Gastrointestinal Disorders: The North American Consensus. Am J Gastroenterol. 2017 May;112(5):775-784. doi: 10.1038/ajg.2017.46. Epub 2017 Mar 21. PMID: 28323273; PMCID: PMC5418558.